A téli, ünnepi időszakban sokan szeretnek kényeztető finom édességeket készíteni és enni. Jóllehet ilyenkor több kedvünk van sütni, de sajnos időnk az nincs több.

Szerencsére a fenti muffin nagyon hamar elkészül, finom, egészséges, valamint intenzív csokoládés íze és illata van.

Hozzávalók 12 db-hoz:

• 10 dkg zabliszt
• 5 dkg kakaópor
• 6 g sütőpor
• 2 nagyobb tojás
• 5 dkg eritrit/nyírfacukor (aki édesszájú, az tehet bele egy kicsit többet is)
• 300 g natúr joghurt (én görögöt használtam, szerintem az krémesebb)
• 1 tk rumaroma
• 20 g olívaolaj/vagy kókuszolaj
• csipetnyi só (amely a sütemény karmestere☺)

Két tálat veszünk elő, az egyiket a száraz, a másikat a nedves hozzávalóknak, majd miután mindkettőt külön-külön elkevertük, összedolgozzuk, és sütőpapírral bélelt muffinformába tesszük. 

(Ezen a linken található, hogy hogyan lehet könnyen ilyen kapszlikat készíteni: https://www.tiktok.com/@edina_csizmadia/video/7286497340028996897)

180 fokon, kb 35-40 perc alatt készre sütjük. Sose felejtsük a sütési idő, mindig sütőfüggő. 

Ha valaki gondolja, fel is lehet díszíteni, egy kicsit téli köntösbe öltöztetni, akár porcukorral, vaníliás krémmel. Mivel volt benne rumaroma is, én most egy (gluténmentes) puncs pudingot készítettem hozzá.

Jó étvágyat kívánunk!

Nemcsak süteményekkel lehet téli, karácsonyi hangulatot teremteni, hanem könyvekkel is.  Egy kedves karácsonyi történet kicsik és nagyok szívét egyaránt átmelegíti. Ha szeretnéd megtudni, hogy milyen karácsonyi csoda történik akkor, ha valaki meghallja a hópihék hangját, akkor feltétlen olvasd el Eve Tharlet: Hóember úr ajándéka című csodálatosan illusztrált mesekönyvét, amelyben egy igazi varázslatnak lehetünk szemtanúi. 

Jóllehet a muffin szó hallatán mindenki az édes ízekre gondol, de ezúttal egy sós verziót szeretnék most bemutatni. Gyorsan elkészül kevés hozzávalóból, kiváló választás reggelire, uzsonnára, tízóraira, egyszóval bármikorra😊 

Őszinte leszek, én bármilyen muffin formát (kapszlit) vettem, gyakran előfordult, hogy beleragadt a sütemény, de most megtaláltam az ideális megoldást, sütőpapírból hajtogatok formát, és abba sosem ragad bele. Ugyan az enyém nem olyan szép, mint a videóban látható, de kiválóan használható.

Muffin kapszli hajtogatása: https://www.facebook.com/NikkyannyOkoye/videos/3066118730184842/?rdid=h1RIjIucjddLJnCS

Ha elkészültünk a kapszlikkal, vágjuk is bele a muffin elkészítésébe!

Hozzávalók: 

• 10 ek zabpehely őrölve
• 3 tojás
• 25 dkg túró
• ½ tk sütőpor vagy szódabikarbóna
• ízlés szerint só, bors
• 10-15 dkg sajt

Elkészítés:

Az őrölt zabpehelyhez tegyük hozzá a sót, a borsot, illetve a sütőport/szódabikarbónát, és keverjük össze. Egy másik tálban ugyanígy tegyünk a túróval és tojással. Majd a száraz, illetve a nedves elegyet keverjük össze. A muffinsütőbe tegyük bele a papírkapszlikat, és tegyük bele a túrós masszát és szórjuk meg mindegyiket reszelt sajttal. 170 fokos sütőben kb. 30-40 percig süssük, ne felejtsük el a sütési idő, mindig sütőfüggő! 

Jó étvágyat kívánunk!

Nem tudom, ki hogy van vele, de én imádom a sajtot, akár sütve, ropogósan a muffin tetején, vagy finoman, olvadóan egy nagy tál gőzölgő spagettin, vagy csak úgy, akár a hűtőből eszegetve😊

Egy szónak is száz a vége, nálam jobban szerintem csak az egerek szeretik a sajtot😊 Talán ezért is lehetett gyerekkorom egyik nagy kedvence Urbán Gyula: Minden egér szereti a sajtot című meséje, amelyből kiváló hang és bábjáték is készült. A történet középpontjában Soma a szürke egér és Fruzsina a fehér egér áll, akiknek kapcsolatát mindkettőjük családja ellenzi, és ebből jókora kalamajkák származnak majd. A kedves, vidám, izgalmas és időtálló történet rávilágít arra, hogy jóllehet, hogy sok dologban különbözünk, de inkább arra figyeljünk, amiben hasonlóak vagyunk, és találjuk meg a közös pontokat.

A meséből készült hangjáték itt hallható: 

https://www.youtube.com/watch?v=7N03PDnfnw0

Nincs is jobb, mint amikor a család apraja-nagyja együtt sürög-forog a konyhában, biztos vagyok benne, hogy az alábbi sütemény elkészítésénél is szívesen segédkeznek majd a gyerekek, főleg a korongok megformázásánál☺

Már rögtön az elején szeretném leszögezni, hogy a sütemény - finoman szólva - nem szépségdíjas, de ezt jól ellensúlyozza az, hogy ízletes, egészséges és gyorsan elkészíthető.

Hozzávalók kb. 25-30 darabhoz (egy gáztepsi mennyiséghez)

• 2-3 db közepes banán
• 10 dkg kókuszliszt
• 10 dkg mandulaliszt
• 1 kk szódabikarbóna
• 1 tk őrölt fahéj (opcionális)
• 12 dkg eritrit/nyírfacukor/cukor
• 10-12 dkg puha kókuszzsír
• 3 db tojás
• 3-5 dkg cukrozatlan kakaópor

Elkészítés:

A banánokat villával összenyomkodjuk, a száraz hozzávalókat (lisztek+szódabikarbóna+kakaópor+fahéj) egy tálban összekeverjük, egy másik tálban a tojásokhoz hozzákeverjük az eritritet/nyírfacukrot/cukrot. Majd az egészet egy tálban összekeverjük, diónyi golyócskákat formázunk belőle, kilapítjuk, és egy sütőpapírral bélelt gáztepsire helyezzük. 170-180 fokra előmelegített sütőben kb 40-45 percig sütjük. Ne felejtsük a sütési idő, mindig sütőfüggő!

Tálaláskor az igazán édesszájúak mogyorókrémmel vagy lekvárral is megkenhetik.

Jó étvágyat hozzá!

Mindig mondom, hogy a sütés-főzést nem lehet elég korán elkezdeni, így most egy olyan könyvet ajánlok, amelyet a gyerekek és a szülők közösen is használhatnak. Ha kíváncsiak vagytok rá, hogy milyen lehet a helyesírás saláta, ha meg szeretnétek kóstolni a tavaszi krémálmot, a bananaládét, vagy a világ legfinomabb karamelles bonbonját, akkor ne habozzatok, lapozzátok fel Almuth Bartl: Csuda jó főzni című szakácskönyvét, amelyben a számtalan recept mellett, játékötleteket, valamint asztaldíszítési tippeket is találhattok.

A fenti édességet - nevéhez hűen - nagyon gyorsan el lehet készíteni, csak pár hozzávaló, egy kis keverés-kavarás, és máris kész van ez az egészséges, finom sütemény, amelyet az igazán édesszájúak lekvárral is ehetnek.

Hozzávalók:

• 20 dkg túró
• 12 dkg eritrit/nyírfacukor/cukor
• 10 dkg liszt (5 dkg kukorica + 5 dkg zabliszt)
• 3 db tojás
• 2 ek tejföl
• 2 ek olívaolaj
• 1 citrom leve

Elkészítés:

Válasszuk szét a tojásokat, a fehérjét verjük kemény habbá,  a sárgáját keverjük habosra a nyírfacukorral/eritrittel/ cukorral.

A nyírfacukros tojássárgához adjuk hozzá a tejföllel kikevert túrót, olajat, illetve a citromlevet, majd a lisztet, keverjük össze és végül óvatosan forgassuk bele a felvert tojásfehérjéket.

A masszát sütőpapírral kibélelt tepsibe öntjük, és 170-180 fokra előmelegített sütőbe tesszük kb 45-60 percig sütjük. Ne felejtsük: a sütési idő mindig sütőfüggő.

Jó étvágyat kívánunk hozzá!

Ehhez a gluténmentes süteményhez egy „mindenmentes” mesét ajánlok, méghozzá Majoros Nóra tollából. A történet a Torkos Táltos nevű cukrászdában játszódik, ahol Tálas Menyhért árulja finom briósait, mámorító krémeseit, édes mandulás patkóit, finoman rezgő réteseit. 

De egy nap  különös látogatója akad Menyusnak, aki minden összetevőre allergiás, amelyből édesség készülhet. Szerencsénkre cukrászunkat nem olyan fából faragták, aki megijed a nehézségektől. Ha  kíváncsi vagy, hogy ki lehet ez a különös látogató, és hogy vajon miből tud neki készíteni a cukrászmester édességet, akkor feltétlen olvasd el ezt a szívet melengető, édes történetet.

Hozzávalók egy 20 cm átmérőjű tortaformához

• 17,5 dkg puha margarin
• 15 dkg eritrit (természetesen lehet készíteni cukorral is)
• 3 db tojás
• 15 dkg zabliszt
• 10 dkg mandulaliszt
• 1 tk sütőpor
• 2 tk őrölt fahéj
• 4 ek tej/tejszín (opcionális)
• 4 ek mogyorókrém (ebből én a „mindenmentes” verziót használtam)

Elkészítés

A margarint, az eritritet/cukrot, a tojást, tejet,  lisztet, sütőport és a fahéjat tegyük egy tálba és keverjük könnyűre. (Én úgy szoktam csinálni, hogy a lisztekhez hozzáteszem a sütőport és a fahéjat, azt jól átkeverem,  így teszem a többi hozzávalóhoz.)

Tegyük a masszát a sütőpapírral kibélelt tortaformába, majd kanalazzunk rá kb. 4-5 ek mogyorókrémet, amelyet aztán laza mozdulatokkal keverjünk bele, így mindenhova jut a belőle.

Majd tegyük be a 180 fokra előmelegített sütőbe, és süssük kb 60-70 percig, de ne felejtsük el, hogy a sütési idő mindig sütőfüggő.

Jó étvágyat kívánunk hozzá!

A sütemény egyik fő alapanyagáról, a mogyoróról nekem rögtön a mókus jutott eszembe. Erről az apró, kedves állatkáról rengeteg mese született, nekem az egyik személyes nagy kedvencem: Andreas H. Schmachtl : Mókus és Medve című mesekönyve, amelyben húsz vidám, kalandos történet olvasható erről a nem mindennapi barátságról.