Hasonlóképp a „Ne bánts!” című kötethez, Anett ismét az iskolai zaklatás témakörét járja körül. 
Két fiatal, Bogi és Máté a véletlen folytán találkoznak. Mindketten menekülnek otthonról. A lány konok, akaratát ráerőltető anyjától, a srác alkoholista, bántalmazó apjától. Beszédbe elegyednek. Rájönnek, néha könnyebb egy idegennek kiadni magukat, mint a hozzájuk közel állóknak.
Mindeközben saját iskolájukban is meg kell felelni bizonyos szerepeknek: Bogit azért érik attrocitások, mert gazdag családból származó lány, akit kicsit különcnek tartanak, Máténak viszont barátaihoz „kell” alkalmazkodni, nehogy sérüljön az alfahím-szerepkör. Így, ha nem is ért egyet, nem tesz semmit, mikor a csapattársai heccelik a kisebb iskolatársat, mert az olyan poénos!
Egy több évtizede elfeledett program éled újjá, melynek lényege: két iskola diákjait ismeretlenül, csak levelezés útján kapcsolnak össze. Cél: a fiatalok minél jobban ismerjék meg egymást írásaik által, tilos Interneten rákeresni a másik félre. Bogi egy Maja nevű lánnyal kezd levelezni, úgy érzi, egyre közelebb kerülnek egymáshoz, nagyon várja már a személyes találkozót a nyári táborban.
Merthogy a program szervezői egy kéthetes tábor keretében toborozzák össze a diákokat. Bogi izgatottan készül barátnőjével, Lénával. Döbbenetére azonban zaklató osztálytársai is megjelennek és rögtön megalázzák. Sőt, még nagyobb meglepetésére Máté is szemtanúja lesz az eseményeknek, holott korábban azt mondta a lánynak, nem lesz ott a táborban.
Mi folyik itt? Hogy kerül Máté a táborba? Miért áll szóba Léna a zaklató osztálytársakkal?
Ha érdekelnek a válaszok, olvasd el Farkas Anett ifjúsági regényét!
Kihívás Kérdés: Mi a program elnevezése, amiben részt vesznek a diákok?
Történetünk főhőse Nora, minden, csak nem szokványos. Hiszen melyik idős hölgy hord bőrdzsekit, koktélozik napközben, és jár szívesen kaszinóba? Tegye fel a kezét, aki ismer ilyen idős hölgyet! Nem látom a kezeket, úgyhogy folytatom az ajánlót😊
Nevezetesen azzal, hogy Raul - az állatkertben élő kapibarák egyike - dühösen kijelenti, hogy biztos, hogy az élet sokkal, de sokkal több annál, minthogy egész nap dagonyázzanak a sárban, várják, hogy meghozzák nekik a kaját, amelyet aztán viharos gyorsasággal elpusztítanak, majd pihennek, telepukizzák a pocsolyát, majd aztán várják, hogy ez az egész holnap újra a kezdetét vegye. Elválaszthatatlan barátai Emmi és Trisztán kezdetben nem igazán értik, hogy mi ezzel a baj, hiszen, ha belegondolunk, azért ez annyira nem rossz élet😊 De szerencsére aztán meggondolják magukat, és ezzel kezdetét veszi életük legnagyobb kalandja, ugyanis rájönnek, hogy éjszakára nyitva hagyják az ajtókat, így elkezdenek az éj leple alatt kiszökni, és felfedezni az életet a saját kifutójukon túl is.
