„Tudjátok ki vagyok én? Hallottatok már a világ legnagyobb hőséről, Héraklészról? És úgy, hogy Herkules? Herki? NEM HERKI! Egy görög srácról van szó, úgyhogy maradjunk a Héraklésznél. Na, szóval ez a Héraklész nem én vagyok. Csak majdnem. Én vagyok a féltesója, a nevem Iphiklész. Majdnem egyidősek vagyunk, úgyhogy egy ideig ikreknek is néztek minket. Egész addig, amíg a tesóm így kipattintotta magát. Én egyszerű földi halandó vagyok, pont mint ti. A bátyám viszont egy igazi sztár, egy félisten! Rá van akadva a hőstettekre.”

Ezek a kezdősorai ennek a remek humorral megírt, kitűnően illusztrált (Felvidéki Miklós képregényszerű rajza egyszerűen telitalálat), az ókori mitológiai időkbe visszarepítő kalandos, izgalmas történetnek.

A fent már említett Héraklész édesapja nem más, mint maga Zeusz, a főisten, akinek féltékeny felesége: Héra – finoman szólva - nem nézi jó szemmel, hogy hites ura lépten-nyomon megcsalja őt, gyakorta földi, halandó nőkkel. Héra állandó féltékenysége, és haragja a történet mozgatórugója, hiszen a bosszúszomjas istennő gonosz tervet forral Héraklész ellen, mindent megtesz azért, hogy félreállítsa a fiút. De a szupererős, és rettenthetetlen Héraklészt, valamint az őt segítő, és mindenféle okos tanáccsal ellátó Iphiklészt nem olyan fából faragták, hogy egykönnyen megadják magukat.

Kísérd el hőseinket ezen a kalandokkal teli úton, melynek során különféle mítikus lényeket kell legyőzniük, és megannyi próbát kell kiállniuk, hogy megtörjék Héra átkát. Többek között Héraklésznek le kell győznie a folyton újabb és újabb fejeket növesztő szájfejű hüdrát, el kell hoznia az Alvilág istenének háromfejű kutyáját, és meg kell küzdenie a gonosz húsevő madarakkal is. És ez még csak három a tizenkét embert, akarom mondani félistent próbáló feladat közül.

Remek kalandok, hihetetlen izgalmak, fortély, ármány, viszály, bosszú, mindez mai, trendi, fiatalos nyelvezettel megírva. Kell ennél több?:)

Ajánlott korosztály: 10-12 éves kortól 100 éves korig

KÉRDÉS:  Mi volt Héraklész első feladata?

Te mit szólnál, ha valaki azt mondaná Neked, hogy a szomszédaitok szinte kivétel nélkül mágikus lények? Szóval körbe vagy véve elfekkel, hobbitokkal, vízi manókkal, tündérekkel és sárkányokkal...

Történetünk egyik főhőse, Kornél hiszi is meg nem is, amikor a szomszédban nyaraló kislány, Iza elmeséli neki mindezt. A lány szerint a házat őrző szobrok (kőmajmok) egyfajta totemként működnek, és ők tartják távol a gonosz peritonokat, akik meg akarják támadni a mágikus lényeket. 

Kornél kissé magának való, és mivel asztmás is, nem igazán tud a többi fiúval együtt játszani, és kezdetben inkább kényszerből „lóg együtt” Izával és hallgatja történeteit. Azonban sok megmagyarázhatatlan furcsaság történik a házban és annak környékén, amelyek úgy tűnik, hogy igazolják Iza meséjét. Kornél egyre nagyobb izgalommal veti bele magát a nyomozásba, mert azt reméli, hogy így megtalálhatja rég nem látott apját, aki valaha szintén ebben a házban lakott (mintegy harminc évvel ezelőtt), és úgy gondolják, hogy eltűnésének hátterében a peritonok állhatnak…

Nyomozz együtt Kornéllal és Izával, éld át velük ennek a remek, izgalmas nyárnak minden pillanatát. És hogy vajon tényleg mágia áll a dolgok hátterében, vagy van más kézzelfogható magyarázat, azt mindenki döntse el saját maga☺

Ajánlott korosztály 9-10 éves kortól

KÉRDÉS: Kinek a lakása gyullad ki rejtélyes körülmények között a házban?

A recept neve némi magyarázatra szorul. Gyakran szoktam „na nézzük mi van itthon!” felkiáltással főzni, illetve sütni. Ez a sütemény is így készült az otthon éppen fellelhető alapanyagokból. Amikor a sütőben volt, leghűségesebb fő-fő kóstolóm megkérdezte, hogy mi készül, mondtam, hogy meglepetés.:)

Szerencsénkre/szerencsémre nagyon jól sikerült a meglepetés, a receptet le is jegyeztük (külön köszönet ezért Erikának), és most jó szívvel ajánlom mindenkinek, aki egy gyorsan elkészíthető, finom, mutatós édességre vágyik.

Hozzávalók:

• 3 db banán
• 1 csomag gesztenyemassza (én a natúr, cukor nélküli változatot szoktam használni)
• 3 db tojás
• ½ kk. fahéj
• 7-8 dkg nyírfacukor/cukor
• 8 dkg zabliszt
• 1-2 tk rumaroma 
• 10-12 dkg őrölt dió
• 15-20 dkg meggy

A csokimázhoz:

• ½ doboz tejszín (kis  doboz tejszínt, a 180 ml-est használjuk)
• 5-7 dkg 85 %-os csokoládé (ez ízlés szerint változtatható)
• 3 tk lekvár (én szilvát, vagy meggyet szoktam használni)

Elkészítés: 

A banánokat egy villával szétnyomkodjuk, pürésítjük, majd hozzákeverjük a gesztenyemasszához. A tojásokat a cukorral kikeverjük, majd a masszához tesszük. Hozzáadjuk a lisztet, őrölt diót, fahéjat, rumot/vagy aromát, és végül beleforgatjuk a meggyet is. Egy sütőpapírral kibélelt tepsibe simítjuk és 55-60 perc alatt közepes lángon megsütjük (a sütési idő a sütőtől függ, ezért érdemes néha rápillantani közben).

Ha elkészült, kissé kihűtjük és bevonjuk a csokimázzal, majd hűtőbe tesszük. A gesztenye töménységét, a benne lévő banán lágyítja, a meggy pedig igazán pikánssá teszi.

Jó étvágyat hozzá!

Meglepetés nélkül én el sem tudnék képzelni egy születésnapot, na de az  aztán igazán meglepő, ha maga a  születésnap eltűnik. Jól olvastad, nem az ünnepelt tűnik el, hanem a születésnap…..

Ha kíváncsi vagy, hogy ez hogyan is történhetett, hová került az elveszett születésnap, akkor feltétlen olvasd el Jeli Viktória és Tasnádi István: Rozi az égen című könyvét.