A Schmetten Torte receptjét, még évekkel ezelőtt olvastam Király Kinga Júlia: Az újrakezdés recepjei című könyvében, amely bepillantást enged az észak-erdélyi kóser háztartásokba, étkezési szokásokba. A szerző holokauszt túlélőkkel interjúzott, és a sok száz órás beszélgetésekből jött létre ez az emlékkönyv, amely egyszerre szépirodalmi mű és kordokumentum is.
Ezt a receptet írom most le kissé átalakítva glutén- és cukormentes formában. Valamint - jóllehet ez egy torta, de - én tepsiben szoktam elkészíteni, nem tortaformában.
Hozzávalók a tésztához:
- 6 púpos ek mandulaliszt
- 3 csapott ek zabliszt
- 2 csapott ek rizsliszt
- 7 tojás
- 4 ek eritrit/nyírfacukor
- 1 kk fahéj
- ½ kk őrölt szerecsendió
- 1 tasak sütőpor
A krémhez:
- 45 dkg tejföl
- 25 dkg darált dió
- 10 dkg porrá őrölt eritrit/nyírfacukor. (vagy egy nagyon pici forró vízben fel lehet oldani kb 8 db édesítőt, és azt hozzákeverni majd a tejfölhöz)
- 10-12 dkg baracklekvár
Elkészítés:
A tojásokat szétválasztjuk, a fehérjéket kemény habbá verjük. A sárgáját kikeverjük az eritrittel/nyírfacukorral, fahéjjal, szerecsendióval, majd hozzátesszük a sütőporral elkevert liszteket, és óvatos mozdulatokkal belekeverjük a tojáshabot. Egy sütőpapírral kibélelt tepsibe simítjuk a keveréket, majd kb 170-180 fokon kb 30-40 percig megsütjük. Amikor kihűlt, akkor félbevágjuk, és az egyik lapot megkenjük a baracklekvárral. A tejfölt a dióval és az eritrittel/nyírfacukorral/édesítővel összekeverjük, majd teszünk belőle a lekváros lapra. A két lapot egymásra helyezzük, és az egész süteményt bevonjuk a tejfölös-diós krémmel.
Hűtőben tárolva napokig is eláll (de tapasztalatból mondom, hogy idő előtt el szokott fogyni😊), ugyanolyan finom, mint frissen.
Jó étvágyat kívánunk hozzá!