Történetünk színhelye egy csodálatos, varázslatos, többszintes épület: a Cole Könyvesház, amelyben  számtalan szebbnél szebb és érdekesebbnél érdekesebb könyvön kívül találhatunk még pálmaházat, tengeri akváriumot, kétfejű kígyót, majmokat, madarakat, cukorkaboltot és tükörtermet is.

Azt gondolom, hogy egy ilyen helyre bemenni is csodálatos dolog lehet, hát még benne lakni. A Cole gyerekek igazán szerencsések, hogy édesapjuk (vagy, ahogy ők hívják: Papus) révén családjuk ebben a varázslatos épületben élhet. 

Gondtalan, vidám életükre sötét árnyékot vet, hogy a család elveszíti Ruby nevű kislányukat (a korszak egyik legszörnyűbb betegségének, a torokgyíknak lesz áldozata). Papus különösen nehezen viseli ezt a kimondhatatlan veszteséget, és lepaktál egy sötét varázslatokban jártas mágussal, az Obskurátorral, aki megígéri neki, hogy visszahozza Rubyt, cserébe viszont nagy árat kér: magát a Könyvesházat.

Amikor a gyerekek rájönnek arra, hogy édesapjuk őrült fájdalmában milyen lépésre szánta el magát (ráadásul feleslegesen, hiszen az Obskurátor nem tartja be az ígéretét), új fogadást ajánlanak a sötét mágusnak, hogy mentsék, ami menthető.

Ha ők győznek, és meg tudják oldani azokat a különféle rejtvényekkel, veszélyekkel, csapdákkal teli feladatokat, amelyeket sötét mágus talált ki számukra, akkor megmenthetik a Könyvesházat, és vele együtt édesapjuk életét, ha nem, akkor MINDENT ELVESZÍTENEK, MÉG AZ EMLÉKEIKET IS.

Kísérd el a Cole gyerekeket életük legnagyobb kalandján! Ha nem félsz a veszélyektől, ha rátermett és talpraesett vagy, ha ügyesen oldod meg a rejtvényeket, akkor ez a TE könyved.

Ajánlott korosztály: 11-111 éves korig

KÉRDÉS: Valóban létezett a Cole Könyvesház?

Ördögfióka! – szokták mondani a felnőttek, ha egy gyerek rosszalkodik. De mit szólnának akkor, ha ténylegesen találkoznának az Ördög fiával?!

Márpedig most pontosan ez a helyzet, ugyanis a Pokol ura úgy határozott, ideje a gyakorlatban is kipróbálni a kísértést és a bűnbevivést (ezekre feltétlenül szüksége lesz majd, ha átveszi az Alvilág trónját!)), ezért felvitte egyszülött utódját a Földre, egészen pontosan a Tompa Tamás Általános Iskolába, ahol Eördögh Egon álnéven meg is kezdhette tanulmányait.

Becenévnek a Goni stílszerű lenne, de – lévén Papi, azaz a Pokol ura a Dzsungel könyvéből mintázta meg fia földi alakját – a haja miatt Puli lett belőle. Az osztályban hamar megtalálta a helyét (utolsó sor, balra a második pad), és barátokat is szerzett Gyöngyvér és Ágoston (vagyis Gyöngy és Ágó) személyében.

Az emberi létbe Papinak is be kellett illeszkednie, így szerzett is egy lakótelepi lakást, meg egy jó kis állást egy dohányboltban (…). Na de nem azért jöttek fel hőseink a Földre, hogy barátokat szerezzenek, meg dohányboltban dolgozzanak. Ideje volt elkezdeni a gyakorlatokat, vagyis a sugallást és a megkísértést!

A falánkság bűn, és ezt igazán nem volt nehéz Goninak kiviteleznie: nem is kellett hozzá más, mint egy zacskó gumicukor, a többi már ment magától! Mindenki bűnbe esett. De Papi szerint ez óvodásoknak való bűn, így a lustasággal folytatta - hasonló sikerekkel. Hogy a Pokol urának ez sem volt elég? Sebaj, van még bűn elég!

Viszont időközben Goninak nagyon is elege lett abból, hogy az osztályban Lipi és társai mindig valami gonoszságot követtek el ellene (még csak sugallnia sem kellett!!!). Pokker! Amikor azonban Lipiék a rossz jegyekért úgy akartak bosszút állni Krizsa nénin, hogy azt tervezték, szabadon engedik Tejfölt, a tanárnő kutyáját, akkor már tényleg lépnie kellett!

Hogy hogyan alakult Goni élete a Tompa Tamás általánosban, azt megtudhatjátok naplójából, amiben őszintén beszámol az eseményekről (többek közt arról is, ki segített abban, hogy Tejföl hazakerüljön...).

A napló folytatását A baj nem jár egyedül címen olvashatjátok. Ebbből kiderül, hogyan töltik a karácsonyt a Pokolban, sikerül-e Papinak megtanulnia főzni, illetve az is, hogyan nem bukik meg Goni természetismeretből…

KÉRDÉS: Milyen nevet ad Gyöngy Goni macskájának?

Ajánlott korosztály (azokon a felnőtteken kívül, akikben még él az ördögfióka) 8-12 év

Egy csodaszép rajzokkal illusztrált kis mesekötetet ajánlok most Nektek. A mesékben manók a főhősök, akik minden fejezetben egy bajba jutott állaton segítenek. 

Öt kis manó él az elhagyatott gyümölcsöskertben, az öreg diófa tövében, egy ládikóban. Nyugodtan tengetik mindennapjaikat, de egyszer csak komoly probléma merül fel: fogytán a tűzifa. A hó viszont nem akar elállni, lassan belepi az egész manólakot. Kénytelenek elindulni a kertben a körtefához, hiszen ott helyezték el a tartalék fát. Manómércével mérve messze van ám az a farakás! Végül sikerül, indulnak visszafelé, akkor viszont felfigyelnek egy kétségbeesett mókusra, aki egy gödörből nem tud kimenekülni. Nosza, összedugja fejét az öt kis manó, hogyan segítsenek a kis rágcsálón…

A második mesében egy bajba jutott kiskutyának kell segíteniük: szegény Kópé a gyümölcsösben rekedt, mivel a szél becsapta a kertkaput. Így nem tud hazamenni, és a manók segítségét kéri. A manók pedig Csiriphez fordulnak, aki a csőrébe kapva a kötelet, hurkot tud a kilincsre tenni.

A harmadik mesében pedig a nagy tavaszi esőzések miatt bajba jutott Pocok Palkónak kell segíteni, hiszen házát elönti a víz. Egér Ernő kétségbeesve kéri a manókat, mentsék meg barátját. Megpróbáltatások közepette végül minden jóra fordul, sikerül Palkót megmenteni és mindannyian kifáradva a napi izgalmak hatása alatt, Ernőnél hajtják álomra fejüket.

Kihívás Kérdés: Hol él Csirip Csongor?

Történetünk főhősőse és elbeszélője egy öreg északi vörös tölgyfa, akit talán nem is annyira meglepő módon Vörösnek hívnak ☺.

Vörös tekintélyes kort megélt már, hiszen kétszáztizenhat évgyűrűvel büszkélkedhet, de nem az életkora, impozáns mérete, vagy gyönyörű lombkoronája miatt különleges, hanem amiatt, hogy ő egy kívánságfa. 

Nos azt hiszem ez utóbbi dolog egy kis magyarázatra szorul. Szóval, ez azt jelenti, hogy minden év május elsején az emberek a város minden pontjáról eljönnek Vöröshöz, és papírfecnikkel, cédulákkal, szövetdarabkákkal, sőt néha-néha még egy-egy tornazoknival is feldíszítik. Ezek a jelképek mindegyike egy álmot, vágyat, vagy kívánságot jelképez.

Ez alatt a több, mint kétszáz év alatt rengeteg kívánság került fel Vörös ágaira; volt, aki repülő gördeszkát szeretett volna, volt, aki azt kívánta, hogy sehol ne legyen többé háború, volt, aki a világ legnagyobb tábla csokoládéját szerette volna megkapni. Szóval jól láthatóan sokfélék ezek a kívánságok. 

Vörös érzékelhetően fontos szerepet tölt be a város életében, illetve nagyon fontos azoknak az állatoknak is, akik a hatalmas északi vörös tölgy odúiban, vagy ágain élnek. Ezért is éri szörnyű sokként, amikor megtudja, hogy ki szeretnék majd vágatni. 

Vörös tudja, hogy már nincs sok ideje hátra, és elhatározza, hogy ha már kívánságfa, akkor tényleg teljesíteni fogja valakinek a kívánságát. Választása a most ideköltöző Tamar nevű kislányra esik, akit családjával együtt muszlim származása miatt sokan ellenségesen fogadnak a városkában. A kislány kívánsága nagyon egyszerűnek tűnik: szeretne egy barátot. Vörös mindent bevet a siker érdekében, még a fák évezredes titkát is feltárja, nevezetesen azt, hogy társaihoz hasonlóan ő is tud beszélni az emberekkel…..

Ez a csodálatos történet megmutatja, hogy mennyire fontos a szeretet, az összetartozás, az elfogadás és a természet feltétlen tisztelete. 

Ha kíváncsi vagy, vajon sikerül-e teljesíteni Tamar kívánságát, és mi lesz Vörös sorsa, akkor feltétlen olvasd el ezt a szívhez szóló, megható, ugyanakkor rendkívül finom humorral átszőtt történetet.

Ajánlott korosztály 10 éves kortól 100 évesig.

KÉRDÉS: Mi a neve Vörös legjobb barátjának, a varjúnak?

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy gonosz, sötét birodalom, és mellette terült el egy jóságos király országa. A sötétség grófja időről időre feldúlta a szomszédságot, és végül arra vetemedett, hogy hatalmas sárkánya hátán elrabolta a jó király szépséges leányát. Felkerekedtek a lovagok, közülük a legeslegjobb megmentette a királykisasszonyt, és földig rombolta a sötétség birodalmát.

Így szól a mese, amit Sötétlángi Viharkának, aki jelenleg éppen a Sötétség ifjú Ura, meg kell tanulnia, hiszen most ő következik: neki kell riogatni, fosztogatni, rabolni és a végén - veszíteni. Lucerna, az ősöreg kobold a tanára, akinek felügyelete mellett még zombik által felépített álfalvakon is gyakorolhatja a rombolást és a falusiak rémisztgetését, valamint azt, hogyan kell helytelenül levelet írni, hiszen egy sötét gróf mégsem jeleskedhet a helyesírás terén?!!! 

Viharkának ehhez az egészhez nincs semmi kedve, és - bár még nincs itt az idő, hiszen a mese szerint be kellene töltenie a 18-dik életévét -, de úgy határoz: legyen bármennyire kicsi, most azonnal elvégzi a feladatát, és akkor legalább békén hagyják, és azt teheti, amit csak szeretne – azaz legfőképpen játszhat kedvére.

Egy éjszaka kilopózik a kastélyból, és felszáll édesapja kedvenc sárkányának, Parázsnak a hátára, eljutnak a jó király várának legmagasabb tornyáig, ahol felébresztik, és elrabolják Örömkét, a szépséges (bár még szintén túl fiatal ☺) királykisasszonyt.

És innentől kezdve semmi sem úgy működik, ahogy az a mesében le van írva. Bár jönnek a lovagok (azaz csak egy: Glóri), és megvívják a párbajukat, de Viharka csak apja parancsára  (és teljesen igazságtalanul) veszít a küzdelemben. Az utána következő nagy családi megbeszélésen ifjú hősünk megtudja, hogy van még egy mese…

És rövid idő múlva levél érkezik Örömkétől…

A második mesét, valamint Viharka és Örömke kalandjait már Rátok hagyom, mint ahogy ezt a nem mindennapi véget tartogató meseregényt is.

Két kedves hősünk humoros története egy megszívlelendő tanulsággal zárul: a valóságban semmi sem teljesen fehér és semmi sem teljesen fekete ☺.

KÉRDÉS: Mi a neve a Viharka ágya alatt lakó (házi)szellemnek?

Ajánlott korosztály: 5-8 éves korig (valamint azoknak a felnőtteknek, akik értik a régi mesék mai tanulságait…)