„Bruni vagyok, kilencéves, és mindenki nagyon furának néz. Ezt azért gondolom, mert ha valakinek a családomról mesélek, akkor kikerekedik a szeme, és tátva marad a szája. Ilyenkor mindig megnézem, van-e fogszabályzója, mert az iskolai fogorvos azt mondta nekem lesz.”
Ezzel a rendhagyó bemutatkozással indul a történetünk, amelyben egy nem mindennapi család mindennapjait kísérhetjük figyelemmel. És hogy mitől nem mindennapi a család? Bele sem mennék a magyarázatba, mert igen csak bonyolult a családi viszonyrendszer☺ De azért megpróbálom, szóval van itt minden: elvált szülők (van, aki kétszeresen is), aggódó, és kevésbé aggódó anyák, féltékeny volt és jelenlegi feleségek, segítőkész nagyszülők, fél- és mostohatestvérek, kutya, tengerimalac; még felsorolni is nehéz, hogy kik alkotják történetünk elbeszélőjének családját.
Ezzel a famíliával garantáltan mindig történik valami. Ha kíváncsi vagy, hogyan forgatták fel Bruniék a győri állatkertet; ha érdekel, milyen lehet a lekváros kenyér kolbásszal; ha szeretnéd megtudni, miért szükséges három lap Bruni családjának lerajzolásához; ha nem ijedsz meg a heőkétől, akkor okvetlen olvasd el ezt a vicces, kalandos, kedves és néhol megható történetet, amely megmutatja, hogy milyen fontos a szeretet, a bizalom, az összetartás és a vidámság a családok életében, még akkor is, ha nem élnek egy fedél alatt.
KÉRDÉS: Mi Bruni igazi neve?