Bob egy keverék kutyus; csivava és papillon vér az folyik ereiben, és ha valaki ránéz, biztos, hogy nem a bátorság jut először róla az eszébe.
De kezdjük az elején. Bobot testvéreivel együtt ledobták egy teherautóról az autópálya mellett. Persze, hogy nem tud megbocsájtani az embereknek, de magának sem, mert nem tudta megmenteni a nővérét, Főnököt. Egy plázáig vergődött el, ahol legalább volt tető a feje felett, és a kukákban mindig akadt némi maradék étel. De a plázának köszönheti legjobb barátait is; Ivant, a gorillát afféle cirkuszi látványosságként mutogatták a bevásárlóközpontban, akárcsak Rubyt, a játékos kiselefántot. Attól a perctől kezdve, hogy Bob (véletlenül) Ivan hasán landolt, ők hárman elválaszthatatlanok lettek.
De – szerencsére – a plázát lebontották, és Bob egy kedves családhoz került, Ivan pedig a Vadvilág Állatkert és Vadaspark lakója lett. A kiskutya gazdája, George kertészként dolgozik itt, és sosem mulasztják el kisgazdájával, Juliával meglátogatni a gorillát, ha arra sétálnak - és ezt naponta megteszik. Ivan azóta párra is talált, Rubyt pedig szerető (és hatalmas) nagynénik és unokatesók veszik körül.
Az utolsó sétát csak egy rövid látogatásnak szánják, mert közeledik Gus, a tornádó, és mindenki biztos és biztonságos helyre akar jutni. George, Julia és Bob már éppen indulnának, amikor fenekestül felfordul a világ, és Bob hirtelen arra eszmél, hogy repül. De nemcsak ő, körülötte repkednek a különféle tárgyak, tetődarabok és épületrészek, üvegcserepek borítanak mindent, közben pedig ömlik az eső és fülsiketítően bömböl a szél. Bár Bob nagyot nyekken, amikor földet ér (egy teve lábai előtt), és fáj mindene, első gondolata az, hogy vajon mi lehet a barátaival? Amint lábra tud állni, és a vihar veszít valamicskét az erejéből, elindul megkeresni Ivant és Rubyt. Útja során jónéhány sérült és elveszett állattal találkozik, és mindegyiktől megtudakolja: hogyan tudna segíteni. Van, akit csak meg kell nyugtatni, de akad olyan is, akinek komolyabb segítségre van szüksége. Szerencsére ebben a küldetésben nincs egyesül, mert Ruby is megúszta a tornádót, és immár vele együtt indulnak megkeresni a gorillát. Közben egyfolytában az jár a fejében: vajon mi lehet Goerge-dzsal és Juliával…?
Nem lesz egyszerű a szinte rommá dőlt parkban bárkit megtalálni, főleg rendet tenni ott, ahol elszabadult vagy sebesült állatok bolyonganak mindenfelé. Ráadásul a város más részein is pusztított Gus, így csak a park dolgozói és néhány (riadt) rendőr jut az állatkertre. És hogyan tudnak segíteni kis barátaink, Bob és Ruby?
Higgyétek el, nem akármilyen kaland lesz az övék, és történet végére látni fogjátok, hogy a cím nagyon is találó. És talán még magának is meg tud majd bocsájtani….
A történetet maga Bob meséli el, így élvezhetjük kedves humorát, olvashatunk arról, hogyan látja ő (és úgy általában az állatok) minket, embereket.
Ajánlom minden állatszeretőnek (9 éves kortól), legyen akár fiatal, akár idősebb…
KÉRDÉS: Mi a neve Ivan párjának?
Kinyani

Egy nagyon érdekes, lendületes stílusban megírt, metaforákkal és áthallásokkal teli regényt olvashatunk. Rendkívül elgondolkodtató a könyv, áthatja egyfajta mágikus realizmus, egy igen különös szemléletmód.
Orczy Mimi kisasszony, az önjelölt - ám tegyük hozzá rendkívül sikeres ,és leleményes - nyomozónő London és Párizs után most Budapestre érkezik. Ennek Mimi felettébb örvend, hiszen azt gondolja, hogy így tovább tudja folytatni nyomozását az előző részekben mindig kereket oldó és minden hájjal megkent gazfickó, Henri Trompeur után, de mint tudjuk az életben gyakorta nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy azt mi elgondoljuk…..
Történetünk főhőse, Faye Fitzgerald semmi mást nem szeretne, csak azt, hogy hagyják békén a bentlakásos iskolákkal, meg a különféle nevelőnőkkel. Ő szíve szerint kint lenne a természetben, fára mászna, nézegetné az állatokat. Nem csoda, hogy így szereti a természetet, hiszen botanikus édesapjával pár évig egy erdei házban laktak. De azt mind tudjuk jól, hogy az élet nem mindig az elképzelésünk szerint alakul, és az 1930-as években - amikor is történetünk játszódik - elképzelhetetlen volt, hogy egy fiatal, jó családból származó úrilány fára másszon az iskolába járás helyett. (Tegyük hozzá most sem kivitelezhető ez