Mindig nagy öröm, ha bővül a család. Nincs ez másképp történetünkben sem, ahol is a Kovács családnak megszületik az első gyermeke, és az új kis jövevény első évének lehetünk szemtanúi.
De nem akármilyen módon! Hogy miért mondom ezt? Nos azért, mert a Baba első évének pontos és hű leírását nem más adja, mint a család házi kedvence: Bobi, a tacskó, aki - saját szerény meglátása szerint - a földkerekség legszebb, legintelligensebb és legszeretetreméltóbb kutyája.
Egy blöki szemszögéből nézve az emberi élet teljesen másként fest, 
szóval senki ne gondolja, hogy egy száraz, unalmas fejlődési naplót kell olvasgatnia.
Bobi egyedi meglátásai rendkívül szórakoztatóak kezdve azzal, hogy a hintőporra azt hiszi, hogy bolhairtó, folytatva, hogy nem érti, hogy miért aggódik mindenki, hogy folyik a baba orra, hiszen a kutyáknál az számít egészségesnek, akinek jó nedves az orra, és végül, de nem utolsósorban azt sem érti, hogy miért kap frászt az egész család, amikor a baba jóízűen elfogyasztja az egyik szobanövény levelét, hiszen nincs abban semmi rossz, a kutyák is gyakran esznek füvet, ha ég a gyomruk.
A család apraja-nagyjának garantált szórakozást ígér a könyv. Mindenkinek szívből ajánlom, aki szereti a humort, a vidámságot, a babákat, és természetesen a kutyákat.
A kiváló humorral megírt történetet Őszi Zoltán karikatúraszerű illusztráció teszik még élvezetesebbé és szórakoztatóbbá.
KÉRDÉS: Mit ad Dédike titokban a babának és Bobinak, amikor náluk vendégeskednek?