„Csak semmi egyszer volt, hol nem volt, csak semmi ódivatú bevezetés, vágjunk a közepébe! Történetünk első helyszíne: a varázslóiskola, időpontja: manapság, hőse: Fitzhuber Dongó, okleveles mestervarázsló. Pontosabban e pillanatban még nem okleveles. Csodálatos kalandjai éppen az iskola szokásos év végi oklevélosztó ünnepségén kezdődtek.”

Ezek a kezdősorai  Békés Pál varázslatosan vidám meseregényének, melynek főhőse a már fent említett Fitzhuber Dongó, aki szégyenszemre az osztály legügyetlenebb varázslója; így nem csoda, hogy megkapja a varázslótársadalom legunalmasabb munkáját: a Nimbusz Endre Bertalan utcai lakótelepen található Körzeti Varázslóhivatal (Ká-Vé) vezetését. Rendkívül unalmasnak indul a kis varázslónk munkája, mert hát miféle varázslat létezik egy lakótelepen?! De aki keres az talál….. Dongó - egy, a házban lakó kisfiúval - Éliás Tóbiással nem mindennapi kalandokba keveredik; kiderül, hogy csupa  varázslatot rejt a látszólag unalmasnak tűnő lakótelep. Különféle csodás népek lakják az épületet, kezdve Első Badar királytól, a Királyi Étekfogón, és a Nagy Kulcsmásolón keresztül egészen a híres boszorkányig Irma Néniig. Hőseinkre vár a feladat, hogy Badar Király lányát a szépséges Lanolint megtalálják és kiszabadítsák. Kísérd el varázslónkat és újdonsült barátját ezen a küldetésen, ahol rengeteg kaland és vidámság vár Rád.

A könyvet az alábbi linken olvashatod:

file:///C:/Users/Lenovo/Downloads/bekes_a_ketbalkezes_varazslo(4).pdf

Meg is hallgathatod a könyvből készült mesejátékot:

https://www.youtube.com/watch?v=dWQA3WdqAQQ

kÉRDÉS: Fitzhuber Dongónak és Éliás Tóbiásnak ugyancsak meggyűlik a baja egy zárt ajtóval. Kik segítenek kinyitni a makacs ajtót?

 Ahogy a cím is mutatja, a regény az ősidőkbe repíti vissza olvasóit; abba a korba, ahol kőbaltával, szakócával és hajítókővel vadásztak elődeink. Az író szemléletesen mutatja be az ősemberek mindennapjait, veszélyekkel és izgalmakkal teli életét. A történet középpontjában egy kicsiny emberhorda áll, az ő vándorlásukat követhetjük nyomon a Tisza mocsárvilágától egészen a Kárpátokig. Útjuk során számtalan veszéllyel kell szembenézniük, temérdek akadályt kell legyőzniük. Többek között meg kell küzdeniük a rettegett ellenséges Fekete Hordával, majd később a gonosz Emberfalókkal is; le kell vadászniuk a Sörényes Urat(oroszlán), a Mozgó Hegyet(mamut), a Nagy Dörmögőt(hegyi medve); le kell győzniük a lázlidércet, valamint meg kell küzdeniük a hatalmas viharral, és a közelgő jégkorszaki hideggel.

 Ha kíváncsi vagy, hogyan sikerül mindez, akkor kísérd  végig a törzset ezen a kalandos úton. Ge-og, Pong, Ho-pi a horda legügyesebb vadászai, valamint Ka-bor a törzs varázslója megismerteti Veled elődeink életét.

Ha érdekel, hogy hogyan éltek más korokban az emberek, ha szereted a kalandos, veszélyekkel teli történeteket, akkor ez a TE könyved.

A könyvet az alábbi linken olvashatjátok el: 

https://docplayer.hu/31374310-Nncl526-36dv2-0-szentivanyi-jeno-a-kobaltas-ember.html

 A könyvet diafilmen is megtekinthetitek: 

http://diafilm.osaarchivum.org/public/?fs=

Képek és információk

a Szeleta barlangról:

 https://www.hellomiskolc.hu/Szeleta-barlang

 KÉRDÉS: Kinek a kislányát rabolják el az Emberfalók? 

Ebben a könyvben az állatoké a főszerep, méghozzá nem is akármilyen módon! Most végre elmondhatják, mi böki a csőrüket, mi nyomja a begyüket, mit akarnak panaszosan elvonyítani; most jött el az ő idejük: végre elmondhatják a véleményüket rólunk, EMBEREKRŐL.

Őszintén szólva ez gyakran nem túl hízelgő, ami nem is csoda, mert lássuk be, néha tényleg szörnyen viselkedünk az élővilággal.

A rengeteg humorral, finom iróniával átszőtt állati vallomásokból nagyon sokat megtudhatunk arról, hogyan is kell, illetve kellene bánni a minket körülvevő világgal, élőlényekkel... Sokféle állat írja meg véleményét, a teljesség igénye nélkül: a sün, a nyúl, a kutya, a majom, a kanári. Ez utóbbi, nevezetesen Kan Áron annyira el van keseredve, hogy egyenesen a Bírósághoz fordul egy levélben, melyben gazdáját, a „12 éves Bócz Döme emberszabásút” feljelenti☺„madárkínzásért”; a kanári lesújtó véleménye szerint Dömike semmit nem tud a madarak helyesen tartásáról, csak annyiból áll a „szeretete”, hogy folyton fogdossa őt, amely az érzékeny lelkületű  kanári szerint „felér egy gyilkossági kísérlettel”☺

Nógrádi Gábor könyve több mint 30 éve töretlen sikernek örvend mind a gyerekek, mind a felnőttek körében, ami nem csoda, hiszen garantált szórakozást, igazán kellemes kikapcsolódást nyújt a család minden tagjának.

A kiváló regényből hangoskönyv is készült, a csodálatos Pogány Judit tolmácsolásában. Mivel nemsoká közeleg a húsvét, ízelítőül itt meghallgatható a nyúl vallomása: 

https://www.youtube.com/watch?v=znTQQSyJ9xw

A könyvet  az alábbi linken olvashatjátok: 

https://kupdf.net/download/n-oacute-gr-aacute-di-seg-iacute-ts-eacute-g-ember_58f4d526dc0d601244da980e_pdf

KÉRDÉS: A könyvben szereplő állatok közül kinek a gazdája Pacsmag Tóni? 

Jómagam sosem foglaltam helyet az utolsó padban. Így nem is tudhatom, milyen érzés lehet. Emlékszem, a mi vidéki iskolánkban nem jelentett pozitívat, ha valakit az utolsó padba ültettek, kiváltképp, ha egyedül, padtárs nélkül. Az már szinte egyet jelentett az elszigetelődéssel mind a gyerekek, mind a tanárok részéről. Mintha az utolsó padban ülőről a tanerők is lemondtak volna… Nem szólították fel az ott ülő tanulót, nem hívták a táblához, nem feleltették. Valahogy láthatatlanná vált a diák, ha a padsor végén kötött ki. Végül az ok, hogy miért is került hátra, szinte feledésbe merült, csak a tény maradt: az utolsó padba ültették. És onnan előre (előrébb) kerülni??! Majdnem felért a lehetetlennel!

  Osztálykép anno... Akár Lakatos Kati osztálya is lehet:

A könyv főhőse, Lakatos Kati szintén az utolsó padban kap helyet új iskolájában. Miért is ülteti oda a tanárnő? Mert az új osztálytársat - aki hosszú virágos szoknyájában mezítláb, kezében szakadt háncsszatyorral érkezik - senki sem szeretné padtársnak. A gyerekek eleinte idegenkednek a vidékről Budapestre kerülő cigány kislánytól, de szép lassan ráébrednek, hogy Kati kedves, jószívű, segítőkész teremtés. Az Ő beilleszkedéséről, elfogadásáról szól a regény; megmutatja, miként lehet akarattal, elszántsággal, alkalmazkodással kilépni az utolsó padból.

Az 1963-ban megjelent könyvet az Interneten is megtalálod:

http://www.18pedagogia.hu/sites/default/files/node/attachments/az_utolso_padban.pdf

és íme a Nemzeti Audiovizuális Archívumban az 1976-os film: https://nava.hu/id/232454/

Kihívás Kérdés: 

Hol lett "várúrnő" Kati?

Lelkes diákok az 1960-as években:

Mit hall folyton-folyvást a főhős, Horváth Kati a felnőttektől? 

Bezzeg akkor, bezzeg most… Bezzeg az én időmben…!  

Valószínűleg mindannyian kaptunk már ízelítőt a fenti mondatokból. Elgondolom, hányszor hallottam ezt a nagymamámtól: Bezzeg, mikor én voltam iskolás, nem járhattunk farmerban!

Vagy mikor nagypapám intett: Jól vigyázz, fiam, ezért az én időmben kicsapás járt a kollégiumból!

Na és mikor a dédnagyim figyelmeztetett: Micsoda világot élünk! Már a 13 éves kis csitrik is fiúkkal mászkálnak! Bezzeg az én lánykoromban ez elképzelhetetlen lett volna!

Minden bizonnyal nem én vagyok az egyetlen, aki ilyen mondatokat hallván igyekeztünk bölcsen bólogatni, megígértünk fűt-fát, hogy jók leszünk, de az intelmek nagy része egyik fülünkön be, a másikon ki… Esetleg - Horváth Katihoz hasonlóan - bambán bámultunk és a lábunkat lógáztuk, és igyekeztünk minél előbb eltűnni a színről. 

Kati egy okos, szeretetreméltó, néha kissé szeleburdi kamaszlány. Hallgatja édesanyja múltbéli történeteit, de igazán nem jut el hozzá az üzenet. Egészen addig, míg maga is át nem éli: 1941-et írunk, a történelem (és vele a család története) ismétli önmagát. A kedves, időnként szétszórt bakfis kénytelen felnőni: meglátni maga körül a világ eseményeit.

Úgy vélem, a magyar ifjúsági irodalom egyik legkitűnőbb könyve Fehér Klára regénye. A ma gyermeke a történelemkönyvek oldalain és esetleg nagyszülei meséiből hallhat a 20. századot meghatározó (és megrázó) tényekről. Kevés olyan szépirodalmi mű akad, ami olyan kedves humorral és derűvel közelítené a fiatalokat a háború szörnyűségeihez, mint ez a kötet. És most, a 21. század második évtizedében sem kívánhatunk mást, mint amivel a hirtelen felnőtté váló 16 éves Kati búcsúzik a regény utolsó soraiban: „És a messzi jövőben, …, a kislányom csodálkozva hallgassa ezt a történetet, és ne értse meg… ne értse meg… ne értse meg!”

Kihívás Kérdés: 

Melyik költőnk verséből idéz Laci az első randevún?

A regényt megtalálod a Magyar Elektronikus Könyvtárban is: https://mek.oszk.hu/02400/02483/02483.htm

Egy kis ízelítő: