A tizenhárom éves Levente legmerészebb álmában sem gondolta volna, hogy amikor kutyasétáltatás közben talál egy fehér, lapos kavicsot, micsoda kalandokba csöppen majd.

Jogos a kérdés: hogyan lehet ez a jelentéktelen kődarab egy varázslatos, misztikus és rejtélyekkel teli idő- és térbeli utazás kezdete?! 

De higgyétek el, lehet. Levente ugyanis aznap éjszaka, amikor hazaviszi a kavicsot, különös, a honfoglalás korában játszódó álmot lát, amelyben egy Levedi nevű sámánt a hatalomra éhes törzsfők árulással vádolnak, aki ezért megátkozza őket, mely szerint addig nem lesz béke, ameddig a nyaklánca újra nem egyesül.

Leventének ez visszatérő álma lesz, és amikor újabb kavicsot talál, akkor a különös álmok tovább folytatódnak. Szerencséjére nem ő az egyedüli, aki belekeveredik ebbe a nem mindennapi kalandba; Mira nevű osztálytársnője ugyanis szintén talál kavicsot, így ő is ismeri ezeket az álmokat. Rájuk vár a feladat, hogy megtalálják a lánc összes darabját.

Kísérd el Leventét és Mirát ezen a rejtélyekkel, rejtvényekkel és misztikummal tarkított kalandos úton, amely során a magyar történelem érdekes eseményein túl, Budakeszi történetébe is bepillantást nyerhetsz.

Ajánlott korosztály 10-12 éves kortól mindenkinek, aki hisz abban, hogy a múlt nagymértékben meghatározza a jelenünket, és egyúttal a jövőnket is.

KÉRDÉS:: Hány darab kavicsból áll Levedi lánca?

Hozzávalók egy 20 cm átmérőjű tortaformához

• 17,5 dkg puha margarin
• 15 dkg eritrit (természetesen lehet készíteni cukorral is)
• 3 db tojás
• 15 dkg zabliszt
• 10 dkg mandulaliszt
• 1 tk sütőpor
• 2 tk őrölt fahéj
• 4 ek tej/tejszín (opcionális)
• 4 ek mogyorókrém (ebből én a „mindenmentes” verziót használtam)

Elkészítés

A margarint, az eritritet/cukrot, a tojást, tejet,  lisztet, sütőport és a fahéjat tegyük egy tálba és keverjük könnyűre. (Én úgy szoktam csinálni, hogy a lisztekhez hozzáteszem a sütőport és a fahéjat, azt jól átkeverem,  így teszem a többi hozzávalóhoz.)

Tegyük a masszát a sütőpapírral kibélelt tortaformába, majd kanalazzunk rá kb. 4-5 ek mogyorókrémet, amelyet aztán laza mozdulatokkal keverjünk bele, így mindenhova jut a belőle.

Majd tegyük be a 180 fokra előmelegített sütőbe, és süssük kb 60-70 percig, de ne felejtsük el, hogy a sütési idő mindig sütőfüggő.

Jó étvágyat kívánunk hozzá!

A sütemény egyik fő alapanyagáról, a mogyoróról nekem rögtön a mókus jutott eszembe. Erről az apró, kedves állatkáról rengeteg mese született, nekem az egyik személyes nagy kedvencem: Andreas H. Schmachtl : Mókus és Medve című mesekönyve, amelyben húsz vidám, kalandos történet olvasható erről a nem mindennapi barátságról. 

Ugye szerintetek is remek, ha a családban akad egy feltaláló, aki ráadásul kedvenc unokaöccsét is szívesen magával viszi a nagy kalandokra?!

Berti bácsi, a nagybátyám ezúttal egész nyárra kölcsönvett. Mivel csak a halaimat (és a szüleimet) hagytam otthon, örömmel indultam neki, hogy kipróbáljam Berti legújabb találmányát: a Cápát, ezt a téridő-ugró járművet, ami mindössze 3 másodperc alatt elrepít a világ másik végére. Bár az idő gomb egyelőre nem működött, ezúttal elég volt a térgomb, hogy átruccanjunk a Déli-sarkra, ahová egy Scotty nevű illető sürgető kérésére indultunk.

Velünk tartott még Gáspi, a kaméleon is, míg Amélia, a Torony (kissé sértődött) Macskája és Béla, a papagáj otthon kutatott háttérinformációk után. Ők ketten névjegyeket készítettek az esetlegesen előforduló állatokról, amik nagy hasznunkra váltak az utazás során. Így tudtuk meg, hogy a segélykérést – valószínűleg – egy császárpingvin írta, de a landolásnál egy hosszúszárnyú bálna is segítségünkre volt, miután a jégmező, amin landolnunk kellett volna időközben elolvadt, így – majdnem – az óceán mélyére kerültünk. Mint kiderült, azért hívtak minket, mert nincs elég élelmük, ugyanis eltűntek a halak.

A problémát másnap alaposabban is ki akartuk vizsgálni, de – némi koordinációs gikszer miatt – ezúttal az Északi-sarkon kötöttünk ki.  Még szerencse, hogy rajtunk volt a Barátság-öv (ez szintén Berti bácsi találmánya, és „megszelídíti” a vadállatokat), így a fókák elpanaszolhatták, hogy nem tudnak hókunyhókat építeni, ahová elrejthetik kicsinyeiket a ragadozók elől. Az a mínusz 5-10 fok, amit mi már rettentő hidegnek érzünk, a sarkokon valóságos kánikula.

És az utunk itt még nem ért véget…

Ugye nem gondoltad volna, hogy a - felnőttek által sokat emlegetett - klímaváltozás ennyi gondot okozhat? Ugyanis ez még nem minden (mondhatnám: a jéghegy csúcsa), mert a kimerülő élelmiszertartalékokról is ez, na meg mi, emberek tehetünk.

És, hogy mik is azok a krillek? Elárulhatnám, de utána is nézhettek. Az internetes kutatás helyett (vagy mellett) viszont sokkal izgalmasabb, ha elolvassátok ezt a humoros, de tanulságos történetet, amiből – majdnem – minden kiderül ☺

Ha érdekel ez a nem mindennapi kalandos utazás, ha szeretnél Te is segíteni az állatokon, akkor ez a Te könyved.

Ajánlom 7 év felett mindenkinek, akinek fontos környezetünk védelme.

KÉRDÉS: Hogy szólítja Amélia hősünket?

Amíg a tojások áznak a festőlében (mert remélem, te is festesz húsvéti tojást?!), addig el is készül ez az vidám, egyszerű, de annál mutatósabb ajtódísz ☺

Egy igazán egyszerűen elkészíthető, mondhatni „megúszós” édességet ajánlok azoknak, akik szeretik a kényeztetést, de nem szeretnek sokat pepecselni a konyhában. Látványos, finom, és gyorsan elkészül. És hogy miért hamis? Nos azért, mert nincs benne babapiskóta vagy piskóta, sem mascarpone, de ízében, és küllemében hasonlít a tiramisura.

Hozzávalók kb. 4 db 2dl-es pohárra

• 3 db közepes banán 
• 15-20 dkg zabpehely (először 20 dkg-val készítettem, azzal kicsit nekem sűrű lett, de persze, ha valaki tömörebb állagot szeretne, akkor nyugodtan használjon 20 dkg-ot)
• 2 dl kávé
• 3 dkg kakaópor + egy kevés a szóráshoz
• 25 dkg túró
• 4-5 ek tejföl
• kb 12 db édesítő (mindig olyat használok, amely nem tartalmaz aszpartámot), de természetesen lehet cukrot vagy nyírfacukrot/eritritet is beletenni
• 0,3-dl víz

Elkészítés

A banánokat egy villával összetörjük, hozzátesszük a megőrölt zabpelyhet (ehhez a turmixgép őrlő részét szoktam használni), a kakaóport, majd a kávét, amelybe négy darab édesítő került.

Ezt a masszát összekeverjük, majd 20 percre hűtőbe tesszük. Ezalatt összekeverjük a túrót a tejföllel, és hozzátesszük a kevés forró vízben feloldott édesítőt is (nyolc darabot használtam ehhez), majd egy botmixerrel szép krémesre, habosra keverjük.

20 perc után kivesszük a hűtőből a masszát, és rétegezve a túrós krémmel pohárba tesszük, majd a tetejére szórunk egy kis kakaóport. Nagyon finom frissen is, de az ízek igazán egy nap után érnek össze, szóval érdemes egy nappal előbb elkészíteni.

Jó étvágyat hozzá!

Ahogy írtam is, ez egy „hamis” sütemény, úgyhogy azt gondoltam, hogy ehhez egy hamis, illúziókkal teli könyv dukál.  Ha nem mindig hiszel a saját szemednek, akkor feltétlen tedd próbára magadat a Fantasztikus illúziók című könyvvel, amely optikai illúziókkal, rejtvényekkel és fejtörőkkel szórakoztat és kalauzol el Titeket egy izgalmas világba, ahol semmi sem az, aminek látszik.